Újabb mérföldkőhöz érkezett a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) egyetemi tudáshasznosítást támogató TTC-projektje: hiánypótló rendezvényen kapcsolta össze a NIÜ az egyetemeket és az innovációs befektetőket, elősegítve a két szektor együttműködését. Az eseményen az egyetemi technológia transzfer szakértők ismertették a felsőoktatási intézményekben formálódó innovációs projekteket. A potenciális együttműködések bemutatása azért is fontos a befektetőknek, mert az egyetemi tudástranszfer versenyelőnyt és piaci növekedést biztosít az üzleti angyaloknak, inkubátoroknak és kockázati tőkebefektetőknek, egyúttal jó az egyetemeknek és a kutatóknak is, hiszen a kockázatitőke-befektetők nélkülözhetetlenek az innovációik sikeres piacravitelében.
2024. januárjában indult útjára a NIÜ egyetemi tudás hasznosítását szolgáló technológia transzfer-tevékenység fejlesztési projektje, a TTC (Technology Transfer Company) projekt, amelynek célja olyan egyetemi tulajdonú vállalkozások létrehozása, amely az intézményben lévő, létrejövő tudás hasznosításért felel, mintegy hidat képezve a vállalatok és az egyetem között.
A projekt keretében a résztvevő 6 felsőoktatási intézmény (Debreceni Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Semmelweis Egyetem, Széchenyi István Egyetem, Óbudai Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem) saját, 100 százalékos tulajdonú vállalatokat hoztak létre azért, hogy gyorsabban és rugalmasabban tudjanak reagálni a piaci igényekre. A vállalatok felépítését a Kulturális és Innovációs Minisztérium pénzügyi 500 millió forintos pénzügyi támogatással, míg a Nemzeti Innovációs Ügynökség szakmai támogatással segíti.
A nemzetközi példák alapján stratégiai jelentőségű, hogy középtávon a TTC az egyetem „sales house” szerepét lássa el, és a vállalati szegmens felé az elsődleges értékesítési csatornává váljon. A PTE kontextusában ez a hasznosító vállalkozás és technológiatranszfer cég az 1995-ben alapított és 100%-os egyetemi tulajdonban lévő Inno-Capital Kutatáshasznosító és Fejlesztő Kft.
“Kiemelt feladatunknak tartjuk, hogy egyre több, a magyar egyetemeken és kutatóintézetekben születő tudományos és műszaki áttörésből létrehozott innovatív termék és technológia kerüljön sikeresen a piacokra, azaz erősödjön a hazai mélytechnológiai (deep tech) ökoszisztéma. Ehhez az egyetemi technológia transzfer szakemberek és a kockázatitőke-befektetők (ideértve az üzleti angyalokat, az inkubátorokat és a kockázati tőkéseket is) szoros együttműködésére van szükség. A NIÜ missziója, hogy összekapcsolja az ökoszisztéma szereplőket és előmozdítsa a közöttük születőegyüttműködések kialakulását” - mondta el a rendezvényen Bódis László, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója és a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára.
Infobox
Az egyetemi tudás- és technológia transzfer intézményesítésének kultúrája elsőként Izraelben alakult ki az 1950-es években. Itt a mai napig az egyetemek által 100%-ban tulajdonolt technológiatranszfer cégek látják el – kizárólagos jelleggel – az adott intézmény tudástranszfer tevékenységeit. Az USA-ban a Bayh-Dole Act 1980-as elfogadását követően alakultak meg az egyetemi technológia transzfer irodák, jellemzően az egyetemek belső, önálló szervezeti egységeként. Európában mindkét modell megtalálható, bár az amerikai gyakorlat terjedt el jobban az intézmények körében. Mindkét modellre jellemző, hogy önálló irányítással és letisztult profillal rendelkező, kizárólag ezen feladatok ellátására specializálódott egység látja el a tudás- és technológiatranszfer tevékenységeket.
