Az ember által létrehozott értékek rendkívül sokfélék lehetnek. A fizikai értelemben létező, tapintható dolgok mellett szót kell ejtenünk az elme által kreált alkotásokról is.

A különféle találmányok, szellemi termékek bár többnyire nem kézzel foghatók, mégis azonos elbírálásban részesülhetnek, mint bármely egyéb fizikai tulajdon.

De hogyan születnek ezek? Mi szükséges ahhoz, hogy ugyanolyan védelmet kapjanak, mint más vagyontárgyak? És milyen módon lehetséges ezeket a későbbiekben hasznosítani?

Tarts velünk és ismerd meg a szellemi tulajdonnal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat!

Mi is az a szellemi tulajdon?

A szellemi tulajdon egy elméletben, az alkotó fejében létező, újszerű ötlet, mely ritkán születik meg önmagától. Létrejöttét, hasznosítását jellemzően valamilyen célzott kutatás előzi meg.

A kutatócsoportok tevékenysége során például számos esetben keletkeznek olyan tudományos eredmények, melyek egy része hasznosítható szellemi termékké válik.

Ezeket a felfedezéseket rendszerint még nyilvántartásba vételük előtt alapos vizsgálatnak, szabadalmaztathatósági kutatásnak vetik alá annak érdekében, hogy tájékozódjanak az új műszaki megoldás piaci, innovatív tulajdonságairól és a legpontosabb módon határozhassák meg a szükséges technológiai, iparjogvédelmi stratégiát, valamint feltárják az ezzel összefüggő, esetlegesen már meglévő eredményeket, publikációkat is.

Egy szellemi termék várható hasznosíthatósága egyebekben leginkább a megfogalmazott technológia igazoltságán és érettségén múlik.

A szellemi tulajdon védelme azért is kiemelten fontos, mert ezzel nem csupán annak eszmei, hanem jogi oltalma is megteremthető, mely a feltalálók számára is lehetőségeket biztosít a továbbfejlesztés, hasznosítás és a felhasználás egyéb területein. Az új ötleteket tehát célszerű minél hamarabb megfelelő jogi védelemben részesíteni.

A szellemi tulajdonok típusai

A szellemi tulajdonhoz kapcsolódó jogok két nagy csoportját:

• az ipari tulajdonhoz tartozó iparjogvédelmi, illetve a
•  műalkotásokhoz, irodalmi művekhez fűződő szerzői jogok képezik.

Bár egy ötlet még önmagában nem részesíthető jogi oltalomban, annak kellő kidolgozása esetén az már alkalmas lehet arra, hogy megfelelő eljárás nyomán szerzői jogi védelmet, vagy iparjogvédelmet kapjon, vagy akár know-how-ként, üzleti titokként a polgári jogban deklarált jogosítványok illessék meg.

A szellemi tulajdon védelmével összefüggő iparjogvédelmi bejelentések, engedélyek ügyében eljáró hatóság a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.

Az iparjogvédelem

Ha az alkotó innovatív ötletét valamilyen műszaki jellegű szellemi alkotás, vagy áruk, szolgáltatások megkülönböztetésére alkalmas megjelölés testesíti meg, úgy az e célból kezdeményezett iparjogvédelmi eljárás nyomán születhet meg annak iparjogvédelmi oltalma.

A találmányok egy adott termékre vagy eljárásra vonatkozó innovatív műszaki megoldást jelentenek. Jogi védelmük a szabadalmi oltalommal válik teljessé, mely húsz évre egy meghatározott földrajzi terület vonatkozásában jelent védettséget az adott szabadalomban foglaltak szerint.

A szabadalom tulajdonosa ezzel kizárólagos jogot szerez a találmány hasznosítására, vagy arra, hogy más személynek ilyen engedélyt adjon, így a fejlesztésre fordított költségeinek hosszútávú megtérülése is biztosítható. A szabadalmazható találmányok kidolgozottságát, színvonalát el nem érő technológiai megoldások jogi védelmének megteremtését a használatiminta-oltalom garantálja.

Az iparjogvédelem területén megemlíthetjük ezen felül az egyes áruk, szolgáltatások azonosítására, valamint egyéb áruktól való elkülönítésükre szolgáló védjegyeket, továbbá a termékek megjelenésével, dizájnjával összefüggő formatervezési mintákat is.

A szellemi tulajdon megfelelő azonosítása azért is fontos, mert ennek nyomán születhet döntés a bejelentéshez szükséges eljárástípus kiválasztásáról, melynek az innováció céljával, formájával is összhangban kell lennie.

A megfelelő iparjogvédelmi stratégia kialakítását szolgálja többek között annak szabadalmaztathatósági kutatása is. A bejelentés tartalmi összeállítása, benyújtása során az ügyben eljáró szabadalmi ügyvivő működik közre.

Érdekesség, hogy a szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogviták esetén rendkívül népszerű és eredményes azok alternatív, azaz peren kívül történő rendezése. Erre vonatkozóan ma már hazánkban is egyre több lehetőség áll rendelkezésre.

 A szellemi tulajdon haszna

De milyen előnyei lehetnek még egy szellemi terméknek - a felfedezés örömén túl? Nos, a kérdés igencsak lényeges, ugyanis a megfelelően hasznosított szellemi tulajdonból jelentős üzleti profit is származhat.

Az új műszaki megoldás az adott technológiában érdekelt szereplők, befektetők figyelmének felhívására kiválóan alkalmas, ezt követően pedig többféle módon is értékesíthető. A találmánynak ezáltal a feltaláló, vagy érintett cég számára számottevő üzleti relevanciája lehet.

A szellemi termék publikációja annak legfontosabb paramétereiről készített technológiai kiajánlóján keresztül valósulhat meg, emellett innovációs rendezvényeken, partnering találkozókon, de akár közvetlen megkeresések formájában is ismertethető a technológia az érdeklődők számára.

A felhasználás lehetséges módjait illetően első körben sor kerülhet a termék belső – azaz még nem a piaci - használatára, de a későbbiekben annak K+F szerződésben, együttműködésben vagy licenciaszerződésben történő hasznosítására, esetleg teljeskörű értékesítésére (tulajdonjogának átruházására), valamint akár egy ezt közvetlenül hasznosító vállalkozás (spin-off) létrehozására is.

A szellemi tulajdon stratégiai ereje javarészt abban rejlik, hogy utat nyithat az együttműködésben érdekelt partnerek irányába. Ezzel nem csupán az adott termék hasznosításának széleskörű lehetőségeit teremti meg, hanem az esetleges tőkebefektetéseknek köszönhetően hosszabb távon is hozzájárulhat az adott vállalkozás, valamint a már meglévő, illetve új találmányok fejlesztéséhez is.

Szellemi tulajdon és a Pécsi Tudományegyetem

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Kutatáshasznosítási és Technológia Transzfer Főosztálya kiemelten foglalkozik a szellemi termékek menedzsmentjével. Azok életútját létrejöttüktől és azonosításuktól kezdve a hasznosításukon át még hosszú időn keresztül követjük.

Emellett a feltalálókat és a kutatási tevékenységet is folyamatosan támogatjuk, hiszen ezzel biztosítható az új technológiák minél nagyobb számban történő felfedezése, továbbá a már meglévők maximális hasznosulása is. A szellemi termékek nyilvántartását az e célból létrehozott Szellemi Termék Nyilvántartó Rendszer (SZTÁR) tartalmazza, ebben kerülnek rögzítésre azok részletes adatai.

Az egyetem Innovációs Bizottsága folyamatosan dolgozik a termékek értékelésén, javaslatokat fogalmaz meg az új találmányok befogadhatóságával kapcsolatban. A befogadott szellemi termékek listája az egyetemi szellemi termékportfólióban található, emellett minden termék vonatkozásában évente egy újraértékelő jelentést készítünk, melyben jogi, piaci, valamint egyetemstratégiai szempontok mentén vizsgáljuk felül a portfólióban tartásának indokoltságát, esetleges további lehetőségeit is.

A szellemi tulajdon jelentősége megkérdőjelezhetetlen. Az innovatív szellemi termékek, technológiák nem csupán az adott szektort képesek forradalmian új irányba előmozdítani, hanem a tudományos felfedezések világát is, ezáltal utat mutathatnak egyes megoldásra váró társadalmi és egyéb kihívások kapcsán is.

Egyetemünk büszke arra, hogy számos szellemi termék megszületésében működhetett közre, melyek ma már kézzelfogható és hasznosítható termékként járulnak hozzá a tudományos világ eredményeinek gyakorlatba való átültetéséhez is.