A szőlő peronoszpóra és lisztharmat rezisztencianemesítési forrásaként egészen a legutóbbi időkig az észak-amerikai Vitis fajokat használták fel az egész világon. Ezekkel a forrásokkal nem tudták elérni több mint 100 év alatt a célkitűzést, a magas fokú rezisztenciák és a versenyképes minőség kombinálását, így csak részleges eredményeket értek el. Ennek oka, hogy a felhasznált források rezisztenciája poligenikusan öröklődik, s így a borminőség javító visszakeresztezések során fokozatosan gyengül.
Módszerük lényege, hogy monogénesen öröklődő, immunitás szintű rezisztencia géneket kombináltunk, és folyamatos visszakeresztezésekkel és szelekcióval emeltük ki a versenyképes minőséggel rendelkező nemesítési anyagot.
Rezisztenciafforrásunk a Muscadinia rotundifolia, Vitis amurensis és egy üzbég lisztharmat rezisztens Vitis vinifera fajta, a Kismis vatkana. Laboratóriumi, üvegházi és szabadföldi rezisztencia tesztelésekkel szelektáltuk ki a tünetmentes genotípusokat. A két évtizedes kutató-fejlesztő munka eredményeként kapott anyagból adunk át üzemi tesztelésre 2 vörös- és 2 fehérbort adó hibridet, amelyek az általunk kidolgozott nemesítési know-how eredményeként születtek meg.
Olyan borászati technológiák kidolgozása, kipróbálása az általunk előállított kísérleti anyag felhasználásával, mely a fogyasztók által keresett, innovatív új minőségi dimenziójú terméket hoz létre. Ezzel bővülhet a borfogyasztók köre, elsősorban a bort nem fogyasztó fiatal korosztályt célozzuk meg. A legszorosabb értelemben vett BIOTERMÉK előállításának lehetőségét teremti meg ez a know-how, mivel a know-how által előállított nemesítési anyagok révén egyáltalán nincs szükség kémiai növényvédelemre még járványos körülmények között sem.
Pécsi Tudományegyetem | Kancellária | Informatikai és Innovációs Igazgatóság 2021.