A Pécsi Tudományegyetem Innovációmenedzsment és Gazdaságkapcsolati Igazgatóság kezdeményezésére megalkotott képzési portfólió két részből áll: innovációs jellegű és kutatástámogatási képzések. Céljuk, hogy a PTE valamennyi karán dolgozó oktató és kutató, valamint PhD hallgatók számára bemutassa célzottan az innováció folyamatát, korszerű, gyakorlati ismereteket nyújtson, amelyek segítik őket a tudományos és kutatási tevékenységben, pályázatírásban, nemzetközi jelenlétben és karrierfejlődésben.
A 2025/2026-os tanév tavaszi félévi programjában elsősorban az első félévben leadott szakmai elméleti anyagok gyakorlati bemutatása, illetve a megkezdett képzések folytatása szerepel. A képzések moduláris szerkezetűek, jelenléti formában elérhetőek, igazodva a különböző szakterületek és karok igényeihez. Jelentkezéseket elfogadunk a képzési modulok teljes folyamatára, illetve egyedi modulokra is. Jelentkezés az EDUin felületen keresztül történik.
Kutatástámogatási képzési modulok
1. Hazai, nemzetközi és belső, innovációs pályázatok – tippek, gyakorlati tanácsok
•Időtartam: 2 óra
•Forma: Előadás/Workshop (jelenléti)
•Cél: Hazai, nemzetközi és belső innovációs pályázati lehetőségek átfogó ismerete, pályázatírási segítségnyújtás
Tartalom:
Pályázati felhívások értelmezése
Fő nemzetközi pályázói felületet, a Funding and Tenders portál bemutatása (pályázati lehetőségek szűrése, partnerkeresés,1-2 főbb kiírás adatlapjának kitöltése, pontozási szempontok)
Sablonok, műszaki és tudományos tartalom írása, tippek, tanácsok
Költségvetés-tervezés
Belső innovációs pályázatok sajátosságai
Előadó: PPMI/Nagy Eszter hazai pályázati főosztályvezető, PPMI/Jankovics Réka nemzetközi pályázati főosztályvezető, IGI FFO/ Kovács Zoltán főosztályvezető
Helyszín: Szentágothai Kutatóközpont, Pécs, Ifjúság útja 20. A/103.
Időpont: 2026. február 26. csütörtök 14.30-16.30
Jelentkezés: EDUin felület: https://hr.pte.hu/hu/hpi/kepzesek/palyazati-utmutato-hazai-nemzetkozi-b…
2. Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont kutatástámogatási szolgáltatásai, különös tekintettel az AI használatára publikációkban, oktatásban és kutatásban 2.
•Időtartam: 3 óra
•Forma: Workshop (jelenléti)
•Cél: Az érdeklődők megismertetése néhány program alapjaival és használatával, úgymint a Zotero hivatkozáskezelő program, a Paperpal, valamint a Gemini.
Tartalom:
Zotero hivatkozáskezelő program alapjainak megismerése
PaperPal használata egyedi hivatkozási listák készítésére
Gemini segítségével hogyan gyárthatunk egyedi hivatkozási stílusokat
A képzésre kérjük, hogy laptopot hozzon magával!
Előadó: EKTK / Horváth Kálmán Péter kutatástámogató könyvtáros
Helyszín: Tudásközpont Pécs, Universitas utca 2/A földszint Konferenciaterem
Időpont: 2026. március 10. kedd 14.00- 17.00
Jelentkezés: EDUin felület: https://hr.pte.hu/hu/hpi/kepzesek/egyetemi-konyvtar-es-tudaskozpont-kut…
3. 1. A tudományos kutatás etikai háttere – alapelvek, gyakorlatok, dilemmák
2. Emberen végzett (orvostudományi) kutatások a gyakorlatban: kutatástípusok, etikai besorolás és engedélyezési dokumentáció
•Időtartam: 2,5 óra
•Forma: Előadás (jelenléti)
•Cél: A két részből álló kurzus 1. felének célja, hogy a résztvevők átfogó képet kapjanak a kutatások etikai hátteréről, különös tekintettel a tudományos integritás, az emberi és állatkísérletek, az adatkezelés, valamint a publikálási etika kérdésköreire. A kurzus a különböző tudományterületek sajátos kihívásait is figyelembe veszi, és betekintést nyújt a nemzeti (pl. MTA, PTE szabályozások) és nemzetközi (pl. Helsinki Nyilatkozat, GDPR, Horizon Europe etikai elvárások) etikai keretekbe.
•A képzés második felének célja, hogy gyakorlati segítséget nyújtson a humán (emberen végzett) és orvosbiológiai kutatásokat tervező oktatók és kutatók számára a kutatástípusok helyes besorolásában, valamint a kutatásetikai engedélyezési dokumentáció szakszerű összeállításában. Az előadás a jogszabályi keretek ismertetése mellett a kutatói gyakorlatban felmerülő kérdésekre, tipikus dilemmákra és gyakori hibákra fókuszál.
•Célközönség: PTE oktatók és kutatók – elsősorban azok, akik kutatásba kezdenének, vagy már részt vesznek kutatásban, de szeretnék jobban érteni az etikai elvárásokat és döntési dilemmákat.
Tartalom:
1. rész
1. Miért van szükség kutatásetikára? (5 perc)
•Rövid bevezetés: etika, mint a tudomány hitelességének alapja.
•„Mi történne, ha nem lennének szabályok?” – gondolatébresztő.
2. Híres etikai botrányok és tanulságaik (10 perc)
•Tuskegee-szifilisz kísérlet, Milgram-kísérlet, vagy akár hazai példák.
•Mit tanult belőlük a tudományos közösség?
•Átvezetés: ezért születtek a nagy nemzetközi dokumentumok.
3. Etikai alapelvek és keretek dióhéjban (10 perc)
•Helsinki Nyilatkozat, Belmont-jelentés.
•„Good Scientific Practice” és a tudományos integritás.
•EU-s és hazai keretek (Horizon Europe, GDPR, MTA Kódex, PTE gyakorlat).
4. Gyakorlati dilemmák és interaktív rész (15 perc)
•Plágium, szerzőség, predátor folyóiratok – rövid példák.
•Hallgatói kutatások tipikus etikai hibái (interjú, kérdőív, adatkezelés).
•Interaktív: közönség bevonása egy rövid etikai dilemma kapcsán („Mit tennél, ha…?”).
5. Zárás, útravaló (5 perc)
•Összefoglalás: az etika nem gát, hanem a hitelesség záloga.
•Ajánlott források (MTA Kódex, PTE etikai útmutatók, Horizon Europe).
Előadó: ETK/ Szolgáltatási Főosztály, dr. Novák Pál
2. rész
Tematika rövid leírása:
Az előadás első részében bemutatásra kerülnek a humán kutatások legfontosabb típusai, különös tekintettel a beavatkozással járó és beavatkozással nem járó kutatások közötti különbségekre. Gyakorlati példákon keresztül kerül értelmezésre, hogy milyen esetekben minősül egy vizsgálat megfigyeléses kutatásnak, kérdőíves felmérésnek, mintavétellel járó vagy klinikai jellegű beavatkozásnak, és ezek milyen etikai következményekkel járnak.
A második rész a kutatásetikai engedélyezési dokumentáció gyakorlati összeállítására koncentrál. Részletesen bemutatásra kerülnek egy jól felépített kutatási protokoll tartalmi elemei, a kutatási célok és módszertan egyértelmű megfogalmazása, valamint a betegtájékoztató (tájékoztató önkéntesek részére) és beleegyező nyilatkozatok készítésének gyakorlati szempontjai. Az előadás konkrét példákon keresztül mutatja be a leggyakoribb hiányosságokat, amelyek az etikai engedélyezési eljárás elhúzódásához vagy elutasításhoz vezethetnek.
Elsajátítandó kompetenciák: az emberen végzett kutatások típusainak gyakorlati elkülönítése, a beavatkozással járó és nem járó kutatások helyes besorolása, kutatásetikai engedélyezési dokumentáció önálló összeállítása, valamint az etikai bizottságok elvárásainak kutatói szemszögből történő értelmezése.
Röviden: Az előadás gyakorlati példákon keresztül mutatja be az embereken végzett (orvos)tudományi kutatások típusait, a beavatkozással járó és nem járó kutatások besorolását, valamint a kutatásetikai engedélyezési dokumentáció szakszerű összeállításának fő szempontjait.
Előadó: ETK/ Diagnosztikai Intézet/ Dr. habil Stromájer-Rácz Tímea
Helyszín: Kancellária, Pécs, Szántó Kovács János u. 1/B földszint Tóth Tibor terem
Időpont: 2026. április 23. csütörtök 14.00- 16.30
Jelentkezés: EDUin felület: https://hr.pte.hu/hu/hpi/kepzesek/i-tudomanyos-kutatas-etikai-hattere-a…
4. Nemzetközi tudományos publikációs gyakorlat sorozat 1. - Alapok
•Időtartam: 3 óra
. Forma: Workshop (jelenléti): modulonként 2x1,5 óra, hangsúly interaktív feladatokon, saját anyagokra épülő műhelymunkán és azonnal alkalmazható eszközökön.
•Cél: gyakorlatorientált, workshop-jellegű képzések oktató-kutatók számára, a nyílt tudomány (Open Science) elveinek következetes integrálásával. Az alapozó modul célja az első nemzetközi publikációhoz szükséges alapok elsajátítása; a publikációs folyamat, folyóiratválasztás, kéziratstruktúra és alapvető etikai/nyílt tudományos gyakorlatok megértése.
•Célközönség: Akiknek nincs vagy kevés nemzetközi publikációjuk
Tartalom:
1. A nemzetközi publikálás rendszere
2. Kéziratfelépítés és a „jó sztori”
3. Műhely: folyóiratválasztás és első lépések
4. Publikációs etika és szerzőség
Tanulási kimenetek
Átlátja a nemzetközi publikálás folyamatát és kulcsfogalmait.
Képes a kutatásához illeszkedő folyóirat(ok) kiválasztására, és a predátor lapok elkerülésére.
Képes egy kézirat alapstruktúráját (különösen absztrakt + bevezetés logikáját) megtervezni.
Ismeri és alkalmazza a nyílt tudomány alapelveit (OA, preprint, transzparens módszertan).
Alapvető publikációs etikai elveket követ és tudatosítja a szerzőségi kérdéseket.
Előadó: BTK/Pszichológia Intézet, dr. Zsidó András tanszékvezető
Helyszín: Tudásközpont Pécs, Universitas utca 2/A földszint Konferenciaterem
Időpont: 2026. április 28. kedd 14.00- 17.00
Jelentkezés: EDUin felület: https://hr.pte.hu/hu/hpi/kepzesek/nemzetkozi-tudomanyos-publikacios-gya…
5. Nemzetközi tudományos publikációs gyakorlat sorozat 2. - Középhaladó
•Időtartam: 3 óra
•Forma: Workshop (jelenléti): modulonként 2x1,5 óra, hangsúly interaktív feladatokon, saját anyagokra épülő műhelymunkán és azonnal alkalmazható eszközökön
•Cél: Publikációs hatékonyság és minőség növelése; tudatos publikációs stratégia, reviewer-szemléletű kéziratfejlesztés, láthatóság és együttműködések erősítése – nyílt tudományos eszközökkel.
•Célközönség: Akik szeretnék növelni láthatóságukat és publikációs teljesítményüket
Tartalom:
1. Publikációs stratégia tervezése
2. Reviewer-proof kézirat: gyakori kritikák
3. Láthatóság és digitális identitás
4. Együttműködések és szerzőségi tárgyalások
5. Zárás: egyéni akcióterv
Tanulási kimenetek
Képes 1–3 éves publikációs stratégiát és pipeline-t kialakítani.
Képes a kéziratot reviewer-szemlélettel fejleszteni, tipikus kritikákat megelőzni.
Képes tudatosan növelni tudományos láthatóságát és kezelni digitális identitását.
Képes együttműködésekben a szerzőségi és munkamegosztási kérdéseket átláthatóan kezelni.
Nyílt tudományos eszközöket (preprint, repó, nyílt adatok/anyagok) integrál a publikációs gyakorlatába.
Előadó: BTK/Pszichológia Intézet, dr. Zsidó András tanszékvezető
Helyszín: Tudásközpont Pécs, Universitas utca 2/A földszint Konferenciaterem
Időpont: 2026. május 6. szerda 14.00- 17.00
Jelentkezés: EDUin felület: https://hr.pte.hu/hu/hpi/kepzesek/nemzetkozi-tudomanyos-publikacios-gya…
6. A „humán faktor rejtett hatásai a tudományos gondolkodásban
•Időtartam: 1,5 óra
•Forma: Előadás
•Célközönség: Phd hallgatók, fiatal kutatók (akár hallgatók is)
Az előadás minden érdeklődő számára hasznos lehet, különösen azoknak, akik: – kutatói, oktatói vagy fejlesztői pályára készülnek, – nyitottak a tehetséggondozás új szemléletmódjaira, – gyakorlati, inspiráló tanácsokat keresnek szakmai útjuk tervezéséhez.
Tartalom:
Az előadás a Richter kutatói által írt, egyedi és hiánypótló, világszerte publikált könyvre épül1. A könyv a mágneses magrezonancia (NMR) spektroszkópia, valamint a tömegspektrometria elméletén és gyakorlatán keresztül arra világít rá, hogy tudományos gondolkodásunkat, és ebből adódóan a tudományos eredményeket általában véve hogyan hatják át az „emberi tényezők” anélkül, hogy ennek tudatában lennénk. Meglehetősen általános az a felfogás, hogy a tudomány alapja az objektív racionalitás, a rigorózus logika, és a cáfolhatatlan kísérleti bizonyíték. A valóságban ez idealisztikus mítosz, ami gyakran távol áll attól, amit a „tudományos igazság” fogalma a gyakorlatban jelent, valamint attól, ahogyan a kutatók ténylegesen gondolkodnak. A való életben az „emberi tényezők” erőteljesen és észrevétlenül átszövik a tudomány világát. Ezek némelyike egy sereg olyan ún. Mentális Csapdát eredményez, amelyek megdöbbentően gyakran téves vagy félrevezető következtetésekhez, a megértés illúziójához,
vagy egész tudományos közösségek által hosszú időn át tartó „tévképzetekhez” vezetnek látszólag jól megalapozott „tudományos igazságokkal” kapcsolatban. Természetükből adódóan a Mentális Csapdáknak a legokosabb, legtapasztaltabb, legfigyelmesebb kutatók is hajlamosak áldozatul esni. Ugyanakkor a Csapdák megismerése révén ki lehet fejleszteni azt a roppant fontos és hasznos képességet, hogy felismerjük és elkerüljük őket, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a tudomány valóban a lehető legjobban közelítse a „tudományos módszer” (scientific method) által lefektetett elveket. Az előadás ezt a kérdéskört járja körbe néhány valós esettanulmányon keresztül. Az előadás megértéséhez nem szükséges NMR és tömegspektrometriai alapismeretekkel rendelkezni.
1. Cs. Szántay, Jr, (Ed), Anthropic Awareness: the human aspects of scientific thinking in NMR spectroscopy and mass spectrometry. New York: Elsevier, 2015.
Az előadás a januári „Mit jelent a kutatói tehetség a való világban” című előadás folytatása (az első előadáson való részvétel nem előfeltétele erre az előadásra való jelentkezésnek).
Előadó: Prof. dr. Szántay Csaba, MTA doktora, egyetemi magántanár (BME), tudományos főtanácsadó (RG), egészségügy- és oktatástámogatási vezető (RG)
Helyszín: szervezés alatt
Időpont: szervezés alatt
Jelentkezés: EDUin felület
Kapcsolat:
Kutatástámogatási Csoport – Kancellária IGI
E-mail: kutatastamogatas@pte.hu
Telefon: +36 30 111 1681
Weboldal: innovacio.pte.hu