„A mesterséges intelligencia messze legnagyobb veszélye nem más, mint hogy az emberek túl hamar vonják le azt a következtetést, hogy értik” – fogalmazott frappánsan Eliezer Yudkowsky amerikai mesterséges intelligencia-kutató és döntéselmélettel, valamint etikával foglalkozó író.

Ám mielőtt rátérnénk, hogy miért is int mindannyiunkat óvatosságra, fontos megnézni, hogy mit is takar a mesterséges intelligencia, mint fogalom, amire legtöbben egy „új ipari forradalom” motorjaként tekintenek.

MI: szinte bárhol ott van körülöttünk, de mit is jelent pontosan?

A leglényegretörőbben az Oxford Internet Institute és a Google közös munkája (egyfajta kisokosa) fogalmaz:

„Az MI egy tanulásra és alkalmazkodásra képes számítógépes program. Mesterséges intelligenciának hívjuk azokat a számítógépes rendszereket, amelyeket az emberi viselkedés utánzására tanítottak meg.”

Gondoljunk például a nyelvi fordításra hivatott programokra, a tőzsdei elemzéseket végző vagy épp egészségügyi problémák diagnosztizálását segítő rendszerekre!

Szinte bárhol megtalálhatók körülöttünk az MI által támogatott eszközök. Jelen vannak például a mobilunk fotótárában lévő képek rendszerezése vagy épp útvonaltervezés során.

Olyan feladatokat látnak el, amelyekhez korábban nagy mértékű emberi intellektusra volt szükség. Most pedig sok-sok élethelyzetben csupán néhány kattintásra vagyunk a megoldástól.

Az elmúlt évtizedben tapasztalt nagyléptékű fejlődés az egyre gyorsabb számítógépeknek, a gépi tanulásnak és a hasonló technikák bevezetésének köszönhető. A mindennapjainknak, a munkánknak, sőt a világról alkotott képünknek is egyre meghatározóbb része az MI.

A mondhatni villámgyors tempóban változó terület jövője azonban nagyban múlik azon, hogy mire használjuk a technológiákat.

 

Az Oxfordi Egyetem és a Google közös kisokosa után nézzük meg, mit mond az egyik legnépszerűbb chatbot, a ChatGPT!

„A mesterséges intelligencia (AI) az informatika egyik legizgalmasabb és legdinamikusabban fejlődő területe. Az AI célja, hogy számítógépek képesek legyenek az emberi intelligencia egyes vonásait utánozni és feladatokat megoldani, amelyek korábban csak emberi gondolkodással és értelemmel végezhetők el. Az AI olyan technológiákat foglal magában, amelyek lehetővé teszik a gépeknek a tanulást, a döntéshozatalt, az érzékelést és az emberi nyelvvel való kommunikációt.”

Korunk egyik legjelentősebb hívószava, az MI tehát megkerülhetetlen fogalom, amikor napjaink innovációit vesszük górcső alá – legyen szó humán vagy reál tudományterületekről.

Az MI története és fejlődése

A Microsoft Azure Cloud platform azt írja a mesterséges intelligenciáról, hogy „egy számítógépes rendszer azon képessége, hogy az emberihez hasonló kognitív funkciókat tud utánozni, amilyen például a tanulás vagy a problémamegoldás”.

Bár a Microsoft olyan példákat hoz, amelyek a mai kor emberének nagyon is ismerősen csengenek (például önvezető autók, digitális asszisztensek, intelligens otthonok), érdemes megnézni, hol, miben is gyökerezik a mesterséges intelligencia története!

Ebben Dr. Buzás György Miklós PhD összefoglaló közleménye van segítségünkre, amelyben a szerző többek között az MI előfutárairól értekezik (Arisztotelész és az automaton berendezés, Euklidész Elemek c. munkája, Galénosz és a neuron kifejezés, hogy csak néhányat említsünk).

„Az ideghálózat első matematikai megközelítését Warren McCulloch (1898–1969) és munkatársa végezte 1943-ban a chicagói egyetem pszichiátriai tanszékén, felismerve, hogy az idegrendszer „mindent vagy semmit” elv alapján működik, így matematikailag modellezhető: ezáltal létrehozható a mesterséges neuron. Az általuk megalkotott modell tekinthető a mesterséges neurális hálózat ősének” – fogalmaz a szerző, aki az MI módozatait is ismerteti (gépi tanulás, mélytanulás, konvolúciós neurális hálózat, fuzzy, vagyis elmosódott halmaz logika).

További izgalmas történeti áttekintést találunk még A Mesterséges Intelligencia Elektronikus Almanachban, ahol az MI fejlődését 9 korszakra bontják, az érlelődéstől (1943) az intelligens ágensek kialakulásáig (1995-től napjainkig).

Néhány kulcsmondatot kiemeltünk:

• Warren McCulloch neurofiziológus és Walter Pitts logikatudós már 1943-ban többek között azt is felvetette, hogy egy megfelelően kialakított háló tanulni is képes lehet.
• 1956 nyarán egy két hónapos munkatalálkozót szerveztek Dartmouthban, ahol elfogadták a terület John McCarthy, a tudományág egyik alapítója által kreált új nevét, azaz a mesterséges intelligenciát.
• A történelmi jelentőségűnek nevezhető 1958-as évben John McCarthy három kulcsfontosságú eredményt ért el, köztük azt is, hogy definiálta a Lispet, amely elsődleges MI-programozási nyelvvé nőtte ki magát.
• Herbert Simon, a 20. század egyik meghatározó társadalomtudósa 1957-ben azt mondta, „a világban léteznek ma már gondolkodó, tanuló és kreatív gépek. E képességük rohamosan fog fejlődni, és – a közeljövőben – az általuk feldolgozott problémák köre összemérhető lesz azokkal a problémákkal, amelyekkel az emberi elme eddig megküzdött”.
• A mesterséges intelligencia az 1980-as évektől iparrá is vált. (Az első üzletileg sikeres szakértőrendszert, az R1-et a Digital Equipment Corporationnél alkalmazták. Ha nem cseng ismerősen a vállalat neve, akkor érdekes plusz információ lehet, hogy először a Compaq vásárolta fel, amely aztán 2002-ben a HP-vel egyesült, gyártóüzemük pedig az Intel-hez került.)
• Szintén a ‘80-as évekre datálhatjuk, amikor az adatbányászat (data mining) technológia virágzó új iparrá nőtte ki magát.

 

Ahogy az MI múltja, úgy a vélt jövője is tele van izgalmakkal, amiről joggal állíthatjuk, hogy még nem igazán tudni, merre fut ki. Ray Kurzweil amerikai feltaláló, író szerint a mesterséges intelligencia 2029 körül éri el az emberi szintet. 2045-ig pedig akár a milliárdszorosára sokszorozódhat.

Az MI felhasználási területei

Innovációk végeláthatatlan sorát köszönhetjük a mesterséges intelligenciának. Felhasználóként, a munkánk vagy a szabadidőnk során olyan – már megszokássá vált – helyzeteket hozhatunk példának, mint a fentebb is sorolt képrendszerező, fordító vagy térképes programok, de idesorolhatjuk akár az otthoni okoshangszórókat, arcfelismerő programokat, a közösségi média hír- vagy képfolyamunkban látott tartalmakat, a biztonságos banki átutalásokat, vagy a streaming-szolgáltatók által feldobott film- és sorozatajánlásokat.

Mielőtt hosszan kígyóznának a sorok a hétköznapi életünkből vett további példákkal, fontos megnézni azt is, hogy egyes tudományterületeken hogyan hasznosíthatók a mesterséges intelligencia rendszerek.

Orvostudományok:

Az MI egyszerűbbé, gördülékenyebbé teszi a kutatást, a tesztelést, a diagnosztizálást, a kezelést és a monitorozást. Lehet vele például vegyületeket és szövetmintákat elemezni, illetve azonosítani a megfelelő jelölteket a különböző klinikai vizsgálatokhoz.

Dr. Buzás György Miklós PhD összefoglaló közleményében többek között említi az endoszkópia és képalkotó diagnosztika (CT, MR) területén alkalmazott MI lehetőségeit, az emésztőszervi tumorok és vastagbélpolipok felismerését, kiértékelését, a daganatos betegségek és egyes gének közötti összefüggések MI általi jobb megismerését, és az MI által egyénre szabott gyógyszeres kezeléseket.

„Az orvosokat a döntéshozatalban, a pácienseket az adataik elemzésében, az egészségügy vezetőit pedig a folyamatok finomhangolásában fogja segíteni az AI, de csak akkor, ha megfelel a technológia a bizonyítékokon alapuló orvoslás feltételeinek – emelte ki Dr. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató, a The Medical Futurist Institute vezetője „Az egészségügyben alkalmazott mesterséges intelligencia” című előadásában.

Műszaki tudományok:

Az MI tervez, irányít, ellenőriz és karbantart műszaki rendszereket, sőt automatizálni és javítani is képes a működésüket. Segítségével a biztonság, a kényelem és az innováció növelésére egyaránt alkalmazható eszközöket lehet létrehozni, legyen szó önvezető autókról, okos otthonokról, ipari robotokról, vagy épp multispektrális képalkotó rendszerrel felszerelt műholdakról, amelyek a Föld körül keringve figyelik a Föld ökoszisztémáját.

A Longitude Research és a Siemens felmérése közelebb visz minket annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy a gyártó cégek milyen gyorsan tudják kihasználni a technológiában rejlő hatalmas lehetőségeket.

„A felmérés szerint a vállalatvezetők több mint fele arra számít, hogy az ipari üzemek, gépek és a kritikus infrastruktúra irányítását a következő öt évben átveszi a mesterséges intelligencia” – olvashatjuk a TechMonitor cikkében, amely arra is felhívja a figyelmünket, hogy a digitális hálózatépítés és a mesterséges intelligencia megatrendjei az automatizálás új korszakát nyitják meg.

Mint írják: olyan rendkívül rugalmas intralogisztikai és termelési koncepciók megvalósítását teszik lehetővé, amelyek korábban elképzelhetetlennek tűntek.

Társadalomtudományok:

Évek óta folynak kutatások a témában az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) támogatásával. Ezek a projektek az MI társadalmi beágyazódásáról, a jövőképek jelenre gyakorolt hatásairól szólnak.

„A mesterséges intelligenciát ugyanis jelentős részben meghatározza, hogy milyen várakozások tapadnak hozzá, amik egyaránt hatással vannak a gondolkodásunkra, jelenbeli döntéseinkre és a terület fejlesztésére. Erős nyomás van a társadalomtudósokon, hogy arról beszéljenek, mi lesz az MI hatása a társadalomra” – mutat rá a Qubit cikke.

A mesterséges intelligencia-kutatás oldaláról átemelve módszereket, a kvantitatív társadalomkutatás módszertana jelentősen bővült az elmúlt években. Elérhetőbbé váltak az interneten és elektronikusan fellelhető, elsősorban szöveges adatforrások adatbányászati és szöveganalitikai módszerekkel való vizsgálatai.

Kitűnő példa erre a Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium létrehozása, amelynek célja, hogy kidolgozza a nemzeti kulturális örökség MI alapú feldolgozásának, kutatásának és oktatásának, valamint a lehető legszélesebb körű közzétételének módszertanát.

Kreatív ipar:

„A kreatív iparág a mesterséges intelligencia felhasználói szintű megjelenésével újabb nagy paradigmaváltásban van, és ez most nem villanásnyi flashmob szintű, hanem évtizedekre meghatározó irány lesz” – szögezi le Csirke Dániel, újságíró, kreatívigazgató a Kreatív oldalára írt cikkében, amiben arra keresi a választ, hogy vajon az MI jobbá teszi-e az ötletet, és a kreativitás új lehetőségeit tárja-e fel a világ számára?

A kulturális és kreatív ágazatba többek között a következőket sorolhatjuk: építészet, archívumok, könyvtárak és múzeumok, iparművészet, audiovizuális ágazat (ideértve a filmeket, a televíziót, a videojátékokat és a multimédiát), tárgyi és szellemi kulturális örökség, design (ideértve a divattervezést), fesztiválok, zene, irodalom, előadóművészet (ideértve a színházat és a táncot), könyvszakma és kiadói tevékenység, rádiózás és képzőművészet.

„A mesterséges intelligencia ezekben az ágazatokban nemcsak, hogy jelen van, de kitágíthatja például a művészi kifejezés területeit” – szögezik le a Képviselői Információs Szolgálat vonatkozó Infojegyzetében.

Az AIWORLD.hu cikkében egyfajta figyelmeztetés is elhangzik, miszerint alapvető fontosságú megérteni az MI-vel kapcsolatos kockázatokat és kihívásokat, hogy felkészülhessünk egy olyan jövőre, amiben az ember-gép partnerségek nélkülözhetetlenek lesznek a kreatív üzletág számára.

Kérdések és kihívások az MI kapcsán

A mesterséges intelligencia számos kihívás elé állítja a döntéshozókat, a kutatókat, a vállalkozókat és a magánszemélyeket egyaránt.

Felmerülnek az adatvédelem és adatbiztonság, a megbízhatóság és felelősség, a munkahelyek és társadalmi hatások, az emberiségre jelentett veszélyek (például az MI „világuralomra törésének”) kérdéskörei.

Az MI etikai, biztonságossági és jogi dilemmáival például ez a tanulmány foglalkozik behatóan.

Élénk viták, konstruktív kritikák, szerteágazó vélemények jelennek meg az MI kontextusában, amelyek sokszor a technológia gyeplőjének magabiztosabb fogását, egyfajta lassított tempót követelnek.

2023 májusában például több 100 akadémikus, techguru és közszereplő írta alá azt a nyilatkozatot, amelyben a mesterséges intelligencia okozta veszélyekre hívták fel a figyelmet.

Amit Ray, híres MI tudós (a Compassionate Artificial Intelligence c. könyv szerzője) például úgy fogalmaz: ahogy egyre több mesterséges intelligencia lép be a világba, annál több érzelmi intelligenciának kell belépnie a vezetésbe.

És vajon bízhatunk-e az MI-ben? A Deloitte szerint ugyanis a technológiák kihasználásának mértéke gyakran a mesterséges intelligenciába vetett bizalom függvényén múlik.

„A piacon napi szinten több száz új MI megoldás érhető el, és a legnagyobb szolgáltatók MI rendszerei között csak minimális teljesítménybeli különbség van” – írják közleményükben, amely a Tech Trends elemzést foglalja össze.

E szerint 2023 egyik kiemelt trendje a megbízható MI, amely három jól meghatározható pilléren alapszik (transzparens adatgyűjtés, megmagyarázhatóság, pontosság).

Mesterséges intelligencia-kutatások a PTE-n is

Az MI egyetemi szintű kutatásai kulcsfontosságúak a jövőben megbízható és etikus felhasználásra kerülő technológia bebiztosításának érdekében.

Ezt elősegítendő, számos MI-irányultságú egyetemi kezdeményezés látott napvilágot az utóbbi években nemzetközi és magyar egyetemek berkeiben egyaránt.

Mesterséges intelligencia tanszékektől, workshopokon át az áttörő kutatási alapokig, világosan látható, hogy ez az üstökösként berobbanó terület a tudományok alapvető és elválaszthatatlan részévé fejlődött.

A PTE-n egy lassan öt éves múltra visszatekintő Alkalmazott Adattudományi és Mesterséges Intelligencia csoport folytat mélyreható kutatásokat az MI területén. Feldmann Ádám, a csoport tagja és a Magatartástudományi Intézet adjunktusa 2020-ban a magyar nyelv digitális modellezésének területén történt áttöréséről tartott előadást a MTA épületében. Az előadás YouTube-on megtekinthető.

Már a tudományetikai kódex is foglalkozik vele

Az MI kérdéskörei tehát egyszerre képesek serkentőleg hatni az innovatív gondolkodásra, és jogosan emlékeztetnek olyan veszélyekre, mint például az adatokkal való visszaélés és a számítógépek „világuralomra törése”.

Az etikus felhasználással viszont sok sarkalatos pontot kiküszöbölhetnek az MI további fejlesztésén és alkalmazási területein dolgozók.

Nem utolsósorban az is fontos lépés, hogy az új európai tudományetikai kódex a mesterséges intelligenciát is behatóan érinti. Ennek részleteiről az MTA oldalán találunk további tájékoztatást.