Elgondolkodtál-e már valaha azon, hogy a mindennapi életünkben hány olyan dolog vesz körül bennünket, melyek születése magyar feltalálóknak köszönhető?
Nos, ha eddig nem tetted, akkor ideje körbejárni ezt a felettébb izgalmas kérdést: összegyűjtve ugyanis azon találmányok listáját, melyek magyar felfedezőkhöz kapcsolódnak, meglepődve tapasztalhatjuk, hogy ezekkel a tárgyakkal szinte nap mint nap találkozunk és használjuk is őket.
Világhírű feltalálóink száma és az egyes nemzetek közötti arányuk is kiemelkedően magas, melyre okkal lehetünk büszkék.
Azzal bizonyára a legtöbben tisztában vagyunk, hogy a C-vitamin felfedezése Szent-Györgyi Albert orvos kutatónk nélkül nem jöhetett volna létre, de vajon azt is tudjuk-e, hogy akár a hűtőnkhöz lépünk oda, akár a tévénket kapcsoljuk be, ezeknek az eszközöknek a születését is magyar feltalálóknak köszönhetjük?
Hazai találmányaink listája egészen lenyűgöző, így érdemes egy picit alaposabban szemügyre venni ezeket.
A mechanikai energiából előállított villamos energia és az ebben szerepet játszó (forgó) átalakító, azaz a dinamó elvének 1861-es felismerése nem csupán a gépjárműiparban alkalmazott villamos energia tekintetében volt forradalmi jelentőségű.
A kísérleti fizika hazai atyjaként is emlegetett Jedlik Ányos bár keveset publikált, ám az általa készített fizika tankönyvek ennek ellenére korszakalkotó összefüggéseket tártak fel. Felfedezései nyomán az első villanymotort is ő alkotta meg 1829-ben, melynek a villanydelejes forgony nevet adta.
Kiemelkedő gyakorlati munkásságának egy másik remek találmányt is köszönhetünk, ami nem más, mint a szódavíz, amely az első szikvízüzem létrejöttében is szerepet játszott.
A 27 elemből álló háromdimenziós logikai kockajáték 1974-es feltalálását, majd 1975-ös szabadalmaztatását követően jóformán az egész világot meghódította.
Az egyetemi tanárként, építészként, szobrászként is tevékenykedő Rubik Ernő hivatásából adódóan is előszeretettel vizsgálta és modellezte a tér és mozgás különféle vetületeit. Ennek ékes bizonyítéka, hogy a kereskedelmi forgalomban eleinte bűvös kocka néven ismert eszközt eredetileg az egyes térbeli mozgások prezentálása céljából készítette.
A népszerű kocka azonban - széleskörű és szórakoztató felhasználási lehetőségeinek köszönhetően - hamar túlnőtte magát az oktatási segédeszköz kategórián.
A golyóstoll atyjaként is elhíresült Bíró László újságíróként és festőként is tevékenykedett, így némi humoros felhanggal azt is megállapíthatnánk: talán picit sorsszerű, hogy legnagyobb felfedezése pont egy íróeszköz lett.
Az első golyóstollra vonatkozó szabadalmi bejelentését 1938-ban tette, melyet ezt követően újabb kísérletek mentén fejlesztett tovább. A nagy művet végül Argentínában tökéletesítette és szabadalmaztatta 1943-ban, ahová politikai okok és származása miatt kényszerült kiköltözni.
Egy biztos: a golyóstoll az 1960-as évektől kezdődően világ szinte valamennyi országában elterjedt. További érdekesség, hogy a golyós dezodor is Bíró László felfedezői munkássága nyomán született, ugyancsak a golyóstoll működési elve mentén.
Bár az 1906-ban világra jött Goldmark Péter Károly kutató Goldmark Károly zeneszerző dédunokaöccse volt, ám zenei vonzalma mellett idővel egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy vélhetően inkább a fizika területén alkot majd maradandót.
1920-as bécsi kiköltözése után nem sokkal, 1926-ban már egy olyan, a mai színes tévé elődjének tekinthető, képmegjelenítésre alkalmas berendezést készített, amit 1940-re tovább fejlesztve megszületett a hagyományos színes televízió prototípusa.
A második világháborút követően technológiáját még tovább tökéletesítette, melynek eredményéről nem kisebb horderejű jelenet tanúskodott, mint amikor a képernyőjén keresztül az első ember sétáját nézhettük végig a Holdon.
Noha a tűz csiholásának rejtelmei már ősidők óta foglalkoztatták az emberiséget, ám ennek ekkoriban még kevésbé léteztek biztonságos alternatívái.
A XVIII. századtól kezdve folyamatosan próbáltak kevésbé bonyolult gyújtóelegyekkel kísérletezni, az ekkoriban használatos mártógyufa és dörzsfa azonban továbbra is meglehetősen tűzveszélyesnek bizonyult. A robbanást – épp a szó ellentétes értelmében - Irinyi János találmánya hozta el, aki 1836-ban szabadalmaztatta a biztonsági gyufáját, mely már minimális hang és tűz kibocsátásával lobbant lángra.
Sajnos eleinte tőke hiányában a találmánya tömeggyártását nem tudta finanszírozni, ám nem sokkal később, 1840-ben létrehozta az Első Pesti Gyújtófák Gyárát.
A beszédesen csak ,,Napkirálynő” néven emlegetett magyar származású, Amerikában élő feltalálónő munkásságával a napenergia kutatásában ért el maradandó eredményeket. A napenergia hasznosításával összefüggésben számtalan szabadalmat nyújtott be, melyek közül kiemelt jelentőséggel bírt például az a találmánya, amely a napenergia segítségével tengervízből, állított elő ivóvizet annak lepárlása folytán.
Ez rengeteg repülőgép szerencsétlenséget elszenvedő pilóta életét mentette meg a későbbiekben. Bár az 1900-ban született kutatónő az 1920-as években Amerikába költözött, alkotó munkásságának nagy részét is itt folytatta, míg végül 1995-ös hazatérését követően, Budapesten hunyt el.
Az 1948-ban született Simonyi Károly családjában a kutatás iránti vágy és a kiemelkedő logikai érzék vélhetően családi vonás volt, hiszen az édesapja, Simonyi Károly építette fel 1951-ben az első magyar részecskegyorsítót.
Az ifjú Károlyt azonban már fiatal korában az informatika világa bűvölte el: középiskolás korában egy számítógépes laborban vállalt munkát éjjeliőrként, ahol egy pillanatig sem tétlenkedve már ekkor is a programozás rejtelmeit kutatta.
Tanulmányait célirányosan folytatva karrierje is meredeken ívelt felfelé, így 1981-től már a Microsoft vezető fejlesztője volt, ahol általa teremtődtek meg a táblázatkezelés és szövegszerkesztés nagyágyúi: az Excel és a Word programok.
A világjárványok eddig nem tapasztalt terjedésének időszakában minden olyan innovációt kiemelt érdeklődés övez, mely valamilyen módon eszköz lehet a kórokozókkal szemben vívott harcban.
Éppen emiatt is igencsak figyelemreméltó a győri Graboplast Zrt. felfedezése, melynek keretében egy olyan önfertőtlenítő burkolatot alkottak, ami vegyszerek nélkül képes elpusztítani a baktériumokat és vírusokat, a rajta található ezüst ion, valamint fényre aktiválódó rétegnek köszönhetően.
A találmány a jövőben igazán ígéretesen vethető be az egyes járványokkal szemben, valamint a higiéniás előírások betartásában és egészségmegőrzésben is fontos szerepe lehet.
Ugyancsak az ötletes hazai innovációk között említhetjük a fényáteresztő beton (Litracon) 2001-es feltalálását.
Losonczi Áron felfedezése nyomán a betonba épített optikai szálak egyedülálló módon képesek átereszteni a fényt és áttetszővé tenni az ilyen anyagból épülő falakat, felületeket. A termék az építőipar, a design, valamint a művészet egyéb területein is számos alkotást inspirált, így az sem meglepő, hogy 2004-ben a Time magazin az év egyik legjelentősebb találmányának titulálta.
A nemzetközi hagyományokhoz hasonlóan a Magyar Feltalálók Egyesülete (MAFE) kezdeményezte, hogy a magyar feltalálók napját évről évre megünnepeljük. Ennek dátuma - a C-vitamin szabadalmának Szent-Györgyi Albert általi bejelentésének napjának emléket állítvs - június 13-a lett.
A magyar feltalálók és találmányaik az egész világ számára maradandó értékeket alkottak. Örvendetes, hogy az iparjogvédelmi bejegyzések ügyében eljáró Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (SZTNH) kezdeményezett oltalomszerzési eljárások száma egyre nő.
A PTE Kutatáshasznosítási és Technológia Transzfer Főosztálya kiemelten foglalkozik a kutatások, felfedezések támogatásával és a szellemi termékek menedzsmentjével annak érdekében, hogy megtalálhassuk a jövő feltalálóit és minél több - a fentiekhez hasonló - találmány születhessen, melyek nem csupán a tudományos és szellemi erőforrásainkat gyarapítják, hanem akár a legkülönfélébb társadalmi és egyéb kihívások tekintetében is megoldást jelenthetnek.
Pécsi Tudományegyetem | Kancellária | Informatikai és Innovációs Igazgatóság 2021.