Új találmány, szellemi alkotás bejelentése

Hol találhatók a PTE-s szellemi alkotásokra vonatkozó előírások?

A jogi hátteret a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény, valamint a szellemi alkotások kezelésére és bejelentésére vonatkozó előírásokat a Pécsi Tudományegyetem Szellemi alkotások jogvédelméről és szellemi tulajdon kezeléséről szóló szabályzata (továbbiakban: Szabályzat) tartalmazza.

Kikre vonatkozik a szabályzat, azaz ki minősül feltalálónak?

·         Az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek, beleértve az Egyetemen kutatási tevékenységet végző vendégkutatókat,

·         Az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban álló személyek, akik a kutatóhely, szervezeti egység megítélése szerint hallgatói jogviszonyuk keretében innovációs szempontból is számottevő szellemi alkotást (pl. diplomamunka, OTDK munka, vizsgadolgozat, vizsgafilm, iparművészeti diplomaterv, stb.) hoznak létre,

·         Az Egyetemi doktori képzésben és doktori fokozatszerzési eljárásban résztvevők,

·         Az Egyetemmel fennálló bármely szerződéses jogviszony alapján tudományos vagy kutatási tevékenységet folytató, illetve a szabályzat hatálya alá tartozó szellemi alkotást létrehozó személyek.

Milyen szellemi termékeket kell bejelenteni?

·         a fentebb felsorolt személyek által kutatómunka során létrehozott valamennyi szellemi alkotást, és védett ismeretet, amennyiben szolgálati vagy alkalmazotti jellege megállapítható,

·         védjegyeket és egyéb árujelzőket, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a szabályzat hatálya alá tartozó valamely más szellemi alkotáshoz, és amelyekre védjegyoltalom szerezhető;

·         minden olyan egyéb szellemi alkotást, amelyet a kutatóhely és harmadik személy közötti megállapodás a szabályzat hatálya alá rendel.

Mikor tekinthető egy találmány szolgálati jellegűnek?

A szolgálati találmány annak az alkotónak a találmánya, akinek munkaviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból folyó kötelessége, hogy a találmány tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki. A munkaköri leírásban foglaltakon kívül mindaz, amit a munkavállaló felettesének írásbeli, szóbeli vagy ráutaló magatartással tudomására hozott utasítása alapján végez, munkaviszonyból folyó munkaköri kötelességnek minősül. Szolgálati találmánynak minősülhet a szellemi alkotás akkor is, ha az alkotó tevékenység nem a munkahelyen és nem munkaidőben került kifejtésre. A szolgálati találmányra a szabadalom a feltaláló jogutódjaként a munkáltatót illeti meg.

Mikor tekinthető egy találmány alkalmazotti jellegűnek?

Az alkalmazotti találmány annak az alkotónak a találmánya, aki anélkül, hogy ez munkaviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból eredő kötelessége lenne, olyan találmányt dolgoz ki, amelynek hasznosítása munkáltatója tevékenységi körébe tartozik. Az alkalmazotti találmányra a szabadalom a feltalálót illeti meg, a munkáltatót azonban megilleti a találmány nem kizárólagos, át nem ruházható hasznosítási joga.

Mi a teendő, ha a feltaláló által létrehozott szellemi termék szolgálati vagy alkalmazotti jellegű?

Az Egyetemen folyó tudományos kutatási tevékenység eredményességének támogatására, a tudományos kutatás, fejlesztés során az Egyetemen létrejövő kutatási eredmények, szellemi alkotások azonosítására, védelmére és hasznosítására az Egyetemen Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Osztály (KTTO) működik.

A feltaláló köteles a szabályzat hatálya alá tartozó jogviszony keretében létrejött szellemi alkotást a megalkotást követően haladéktalanul, írásban, az erre rendszeresített űrlapon a KTTO útján az Egyetemmel ismertetni, és az Egyetem javára felajánlani.

A szellemi termék típusú kutatási eredményt a Pécsi Tudományegyetem Kutatói Adminisztrációs Rendszerén (KAR) keresztül kell bejelenteni, az új kutatási eredmény rögzítése ikonra kattintva. A KAR az alábbi linken érhető el: https://kar.pte.hu/KAR/base

A szellemi termék típusú kutatási eredmény KAR-ban történő rögzítését követően a Pécsi Tudományegyetem Szellemi Termék Adminisztrációs Rendszerébe (SZTAR) belépve kell beadás ikonra kattintva a megfelelő szellemi termék bejelentési űrlapot kitölteni, és ezáltal bejelentő nyomtatványt generálni, majd ezt a nyomtatványt kinyomtatva, aláírva eljuttatni a KTTO-hoz. A SZTAR az alábbi linken érhető el: http://kar.pte.hu/SZTAR/default/login

A szellemi alkotás bejelentéséről szóló, valamennyi feltalálótárs által aláírt űrlapot a KTTO-hoz kell 3 eredeti példányban benyújtani, és csatolni kell 1 példányban a szellemi alkotás részletes leírását. A bejelentésben pontosan tisztázni kell a feltalálók körét és fel kell tüntetni a feltalálói hányadokat. A feltaláló kötelessége, hogy a szellemi alkotást olyan részletességgel ismertesse, hogy az alapján a szakterületen jártas szakember számára a szellemi alkotás újdonsága és a feltalálói tevékenység egyértelmű legyen. Az ismertetés elismert napja az a nap, amelyen a KTTO kézhez kapja a valamennyi feltaláló által aláírt, hiánytalanul kiöltött bejelentő űrlapot és a részletes találmányleírást.

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a korai nyilvánosságra hozatal veszélyeztetheti a szellemi alkotás védelmét és hasznosítását. A potenciális előnyök elvesztésének elkerülése érdekében a feltaláló köteles a tőle elvárható erőfeszítéseket megtenni azért, hogy a szellemi alkotásokat már a kutatás-fejlesztési folyamat korai fázisában azonosítsa, és a nyilvános közzététel szellemi tulajdon védelmi szempontú következményeit felmérje.

Ki dönt a befogadásról?

A PTE szabályzata alapján az Egyetem a bejelentés igazolt átvételétől számított 90 napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy a szolgálati szellemi alkotásra igényt tart-e, illetve az alkalmazotti szellemi alkotást hasznosítani kívánja-e.

A bejelentő és a találmány leírás alapján a KTTO egy jogász és egy innováció menedzser munkatársa előkészíti a megoldást arra a szintre, hogy egy szabadalmi ügyvivőtől kérhessünk újdonság/szabadalmazhatósági kutatást.

A döntést az Innovációs Bizottság hozza meg a KTTO által készített előértékelés és javaslat figyelembe vételével. A döntésről a KTTO a feltalálót írásban tájékoztatja.

Mi történik, ha az Egyetem nem fogadja be a szellemi terméket?

A szolgálati szellemi alkotással a feltaláló szabadon rendelkezik, amennyiben az Innovációs Bizottság a szellemi alkotást nem fogadja be, vagy ha nem nyilatkozik 90 napon belül, hogy igényt tart-e arra.

Az alkalmazotti szellemi alkotásra az oltalom a feltalálót az Egyetem hasznosítási jogának terhe nélkül illeti meg, ha az Egyetem ehhez hozzájárul, vagy ha nem nyilatkozik 90 napon belül, hogy az alkalmazotti szellemi alkotást hasznosítani kívánja-e.

Mi történik, ha az Egyetem befogadja a szellemi terméket?

A szellemi alkotás Egyetem általi befogadása esetén a feltaláló és az Egyetem szerződést köt egymással, melyben rögzítik a szellemi alkotás oltalmazása és hasznosítása során gyakorolt együttműködés feltételeit.

A személyhez fűződő jogok nem idegeníthetők el a feltaláló(k)tól, tehát mind a szabadalmi bejelentésben, mind a publikációkban a feltalálók megjelölésre kerülnek.

A befogadás lényeges jogi következménye, hogy ettől az időponttól kezdődően a vagyoni jogok jogosultja az Egyetem lesz, ami azt jelenti, hogy az Egyetem dönthet a találmány további sorsa felől, meghatározhatja a szabadalmi, illetve hasznosítási stratégiát.

Természetesen az iparjogvédelmi és a hasznosítási lépések megtételénél, döntések meghozatalánál is adódnak olyan kérdések, melyekhez elengedhetetlen a feltaláló(k) szakmai segítsége, tudása. Erre tekintettel a feltaláló a szellemi alkotás jogi oltalmazása és hasznosítása során köteles a KTTO munkatársaival, a szabadalmi ügyvivővel és a hasznosítási folyamatban bevont más személyekkel szorosan együttműködni és a szükséges szakmai tájékoztatást megadni.

Az Egyetem a szolgálati szellemi alkotás befogadását követően ésszerű időn belül köteles oltalmi bejelentést tenni, köteles továbbá az általában elvárható gondossággal eljárni az oltalom megszerzése érdekében. Az Egyetem eltekinthet az oltalmi bejelentés megtételétől, vagy a bejelentést visszavonhatja, ha a szellemi alkotást titokban tartja, és üzleti titkot képező megoldásként hasznosítja.

Az oltalom megszerzésével és a szellemi alkotás hasznosításával kapcsolatban felmerülő valamennyi költség az Egyetemet terheli.

Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak a feltalálónak a befogadásról szóló döntés ellen?

Amennyiben a feltaláló az Egyetem szellemi alkotásokkal kapcsolatban meghozott döntését sérelmesnek tartja, a rektortól részletes indokolással ellátott beadványában annak felülvizsgálatát kérheti. A feltaláló a rektor sérelmes döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti.